Hogyan lehet a PANNONIA motorok teljesítményét növelni?
1.fejezet: T5 , P10
Miután a megtisztított motort kiépítettük a vázból, szereljük szét, és a hibás alkatrészeket javítsuk meg (fõtengely görgõzés, hengerfúrás), vagy cseréljük ki új darabokra (csapágy, szimmeringek, stb.).
A szétszedett forgattyúsház bal ill. jobb felére szereljük fel a hengert. Ekkor látható lesz az átömlõcsatorna alsó részének esetleges rossz illeszkedése. Szüntessük meg úgy, hogy a motorházat, ill. a hengert reszelõvel megmunkáljuk. Ezután következhet a motor összeszerelése.
Igen fontos az , hogy a motor forgórészei könnyen forogjanak. Derékszögeljük ki a hajtókart. Szereljük fel a dugattyút gyûrû nélkül. Tegyük fel a hengertalp alá a papírtömítést, majd a hengert erõsítsük a motorházra. Ellenõrizzük, hogy a dugattyú feszülés nélkül fut-e a hengerben. Ha ezt rendben találjuk, akkor kezdõdhet a lényegesebb munka.
A dugattyút az alsó holtpontba állítjuk, majd a henger felsõ tömítõpereménél ütköztetve a tolómérõt, mérjük meg a hengerperem és a dugattyútetõ vezérlõéle közötti távolságot. Innen 13 mm-el magasabbra elmozdítjuk a dugattyút és ebben az állásban az átömlõcsatorna mindkét oldalán hajlított rajztûvel jelöljük meg a hengert. Ettõl az állástól 8 mm-rel felfelé mozdítva a dugattyút, most a két kipufogócsatornát jelöljük be. Igy az alsó holtponttól felfelé számítva, az átömlõcsatorna magasságát 133 mm-ben, a kiömlõcsatorna magasságát pedig 21 mm-ben állapítottuk meg. (1.ábra)
Ezután a dugattyút a felsõ holtpontra állítjuk, majd megállapítjuk a henger-tömítõperem és a dugattyútetõ vezérlõéle közötti távolságot. Ehhez hozzáadunk 28,5 mm-et. A dugattyút ezzel a mérettel állítjuk lejjebb a hengertetõtõl. Hosszú rajztûvel benyúlunk a szívócsatornába és megjelöljük a dugattyút a szívócsatorna alsó pereme mentén.
A hengert leszereljük, majd az átömlõ és kipufogócsatornák peremét a jelölésig kiiagazítjuk. Ezt meggörbített, gömbölyû, ill. négyszögletes reszelõvel lehet elvégezni.Ugyanakkor a két átömlõ, a két kipufogó, és a szívócsatorna belsõ faláról eltávolítjuk az egyenlõtlenségeket. A szívócsatornán át megjelölt dugattyúpalástot a jelölés mentén megrövidítjük. A következõ lépésben felszereljük a szívócsonkot a tömítéssel együtt a hengerre. Itt is elõfordulhat , hogy a szívócsatorna csatlakozása nem illeszkedik pontosan a szívócsonkkal. Ezt az egyenlõtlenséget is lemunkáljuk, megszüntetjük az esetleges lépcsõket.
Ha van türelmünk, akkor a csatornák belsõ falát simára polírozhatjuk. Ezzel jelentõsen javítjuk a csatornákban a gázáramlást. A csatornák éleit letompítjuk (letörjük). A legkedvezõbb a 2 mm-es görbületi sugár. Miután a hengert és a csatornákat gondosan kimostuk, a dugattyúgyûrûket és a hengert véglegesen felszereljük.
Beállítjuk az elõgyújtást (fhp.e.:2,5mm), majd a helyére szereljük a hengerfejet. A hengerfej felszerelése után a dugattyút a felsõ holtpontra állítva, a gyertyanyíláson át olajjal kiöntjük a hengerfej égésterét, ügyelve arra, hogy a gyertyanyílás a legmagasabb ponton legyen.
A mérõedény skáláján leolvashatjuk a beöntött olaj térfogatát, amely gondos munka esetén egyenlõ a hengerfej égéstérfogatával(V2).Kiszámíthatjuk a motor sûrítési viszonyát(E). E=(V1+V2)/V2 V1=247 ccm V2=33 ccm V1+V2=280 ccm 280/33~=8.5
A sûrítési viszonyt a hengerfejbõl leesztergálással, ill. a hengerfej alá vékony alumínium lemez helyezésével a kívánt értékre állíthatjuk.(A T5 és P10-es motoroknál nem ajánlatos a sûrítési viszonyt 8,5 fölé emelni).
A jó motorhoz szorosan hozzátartozik a kipufogócsõ és a hangtompító berendezés. Ezeken nem ajánlatos házilag változtatni. T5 és P10 motorokhoz teljesítmény szempontjából a legmegfelelõbb hangtompító berendezés az amelybe ferdén levágott végû hangtompító betétcsõ szerelhetõ. Az ehhez tartozó kipufogócsõ hossza a csõ középvonalában mérve 450 mm. Erre a hosszra levágott kipufogócsõhöz a hangtompítódobot kissé elõbbre kell hozni. A hangtompítódobot 40-45 mm-re kell a kipufogócsõre rácsúsztatni és így rögzíteni. Az eredeti átmérõ 27 mm-es porlasztóba normál légszûrõ esetén 125-ös fúvókát kell szerelni. A gyújtógyertya hõértéke 260 legyen.
Az így elõkészített motor kb.5750 f/percnél 18 LE-t képes teljesíteni, és 16:50 -es külsõ áttétellel 70 kg-os vezetõvel, sportos testhelyzetben (elõre hajolva) eléri a 115-117 km/h végsebességet (stopperórával mérve). A motor fogyasztása, jól beállított porlasztó esetén, mintegy 4,2 liter/100km.
2. fejezet: P20
A munka sorrendje azonos a T5, P10 motoroknál leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy itt mindkét hengernél azonos méretûre kell a csatornák vezérlését állítani. Ez jóval gondosabb munkát igényel, de megéri a fáradtságot, mert erõs sportmotort kapunk érte cserébe. Jelöljük be a csatornák vezérlési éleit a 2.ábra alapján és igen gondosan munkáljuk meg õket. Igen könnyû ezt leírni, de annál nehezebb megvalósítani. A két henger vezérlésének szinkronba állítása igen nagy gyakorlatot igényel. Ezért ehhez a munkához csak azok fogjanak hozzá, akik éreznek magukban annyi erõt és kitartást, amennyi ehhez az aprólékos munkához szükséges. A P20-nál az elo~gyújtást a felsõ holtpnt elõtt 1,9 mm-re(+-0,1) kell beállítani. A hengertérfogat V1=123 ccm A hengerfejtérfogat V2=11,8 ccm V1+V2=134,8 ccm A sûrítési viszony E=134,8/11,8=11,5
FeltÉtlenül szükséges 2db Bosch skála szerinti 260 hõértékû gyújtógyertyával üzemeltetni a motort (hosszabb országúti vezetés esetén 290-310). A hangtompítódobon ne változtassunk, a kipufogócsõ hossza a középvonalon mérve 350 mm. A gépre két darab átmérõ 20 mm toroknyílású porlasztót szerelnek, melyben a fõfúvóka átmérõ 0,8 mm. Ha gondos munkával a megadott vezérlési értékeket beállítottuk, olyan nagyteljesítményû gépet kapunk, mely a következõket tudja:
- 7500 f/p körül kb. 22 LE 16:40-es külsõ áttétellel, 70 kg súlyú vezetõvel, sportos testhelyzetben 125-130 km/h sebességet tud elérni (stopperóra szerint) - üzemanyagfogyasztása 70 km/h-nál kb. 3,5-4,5 l/100 km között lesz.
A gép gyorsítása kategóriájában rendkívül jónak mondható ( 9,8 s 100 km/h-ra ). Éppen ezért egy ilyen jó tulajdonságú gépet igen figyelmesen kell vezetni, és csak olyan helyen lehet "kihasználni", ahol azt a közlekedés biztonsága megengedi.
|